Professzor Tim Wu új könyvének címe a 20. század eleji híres amerikai jogásztól, az amerikai Legfelső Bíróság bírójától, Louis Brandeis-től származó kifejezést vesz át. Ez a curse of bigness, vagyis a „nagyság átka”, amit Brandeis a rablóbárók által uralt századfordulón azokra az üzleti vállalatokra vagy intézményekre használt, amelyek egyszerűen túl nagyra nőttek, és ennek eredményeként önálló életet kezdtek élni elszakadva attól a funkciótól, illetve azoktól a céloktól, amelyek érdekében eredetileg létrehozták őket. Brandeis tiltakozott a korszakot jellemző monopolizálódás, illetve az iparágak trösztösödése ellen. A konkrét kifejezés használatakor Brandeis két vasúti nagyvállalat összeolvadásának megakadályozására törekedett azzal érvelve a törvényhozás előtt, hogy a fúzió nem fogja beváltani a hozzá fűzött reményeket, és a „vállalati nagyságért” súlyos gazdasági és politikai árat kell fizetni.
Tim Wu több tekintetben párhuzamba állítja az elmúlt századforduló „aranyozott kor” néven elhíresült időszakát és a jelenkort. Egyfelől hasonló trösztösödés figyelhető meg most, mint akkor, a jövedelmi és vagyoni különbségek éppen olyan gyorsan növekednek, másfelől a politikai élet egyre szélsőségesebbé válva hasonlóképpen polarizálódik. A szerző szerint a gazdaság legtöbb iparágát több mint száz éve nem látott monopolizálódás jellemzi a technológiai cégektől kezdve a légiközlekedési ágazaton át egészen a vegyiparig és gyógyszergyártásig bezárólag. Bár mindig előnyök kecsegtetésével kezdődik, a monopolizálódás végül valójában sem innovációs lendületet, sem hatékonyságnövekedést, sem árcsökkenést, sem pedig más remélt előnyt nem hoz.
A jelenkor nagy technológiai vállalatait illetően Tim Wu az állatorvosi lóként szolgáló Facebook példáján keresztül mutatja be a tisztességes és a tisztességtelen piaci verseny győztese közötti alapvető különbséget. Facebook jó és népszerű terméket hozott létre, amit sikeresen vezetett be a piacra. Ugyanakkor 2012 táján már komolyan feltörekvő versenytársakkal szembesült először az Instagram, majd pedig az üzenetküldő WhatsApp személyében. Ahelyett azonban, hogy még jobb termékek kifejlesztésével kerekedett volna felül a piaci versenyben, inkább tőkeerejét és pénzét kihasználva mindkét technológia céget felvásárolta, amivel minden további versenynek elejét vette. Ehhez hasonlóan a Google és az Amazon szintén felvásárlások tucatjainak árán kerültek a piacot uraló monopol vagy oligopol helyzetbe. A nagy technológiai cégek a növekedésre és a folyamatos jövedelemsokszorozásra helyezték a hangsúlyt, miközben nem vállalták a gazdaságban és a társadalomban betöltött szerepükkel együtt járó felelősséget.